J�lius 20.

Tegnapel�tt majdnem az eg�sz �jszak�t �tbesz�lgett�k, azt�n Severus visszament a saj�t szob�j�ba aludni egy kicsit. �gy d�nt�tt, nem megy reggelizni, majd lemegy a konyh�ba enni. Mi pedig eltett�k magunkat est�re.

Mikor fel�bresztett a biol�giai �r�m, Dumbledore, Severus �s McGonagall professzor �lltak a kopors�m mellet. Majd �tj�tt Mara is. Mindegyik�k teljesen sz�tlan �s b�skomor volt. Nem �rtett�k, mi�rt v�gnak ilyen szomor� arcot.

-                     Mi t�rt�nt? – k�rdeztem.

Semelyik�k nem sz�lt. V�g�l Severus t�rte meg a csendet.

-                     Ma hajnalban Lorien megsz�k�tt Azkaban-b�l, �s – itt egy picit elcsuklott a hangja, majd folytatta – meg�lte Stell�t.

Nem akartam hinni a f�lemnek! Stella Avensis meghalt! Nem igaz, kell lennie erre valami magyar�zatnak! A legjobb bar�tom! Akivel oly sok mindent csin�ltunk v�gig! Egy�tt! Lehetetlen! Nem fogtam f�l. Mar�ra n�ztem, �s l�ttam, hogy csendben, mag�ba roskadva �l, �s l�ttam megjelenni �letemben el�sz�r az els� csepp v�mp�rk�nnyet.

Sok�ig csak csendben s�rdog�lt. � meg�rtette, mi t�rt�nt, �n m�g mindig nem. Csak hitetlenkedve n�ztem egyik emberr�l a m�sikra, magam el� �s Mar�ra egym�s ut�n. Teljesen k�ts�gbe voltam esve. Majd kirohantam a szob�b�l. Futottam, ahogy a l�bam b�rta. Szomor� voltam Stella hal�la miatt �s egyszerre d�h�s is, hogy mi�rt pont neki kellett elmennie k�z�l�nk?! Csak rohantam tov�bb. Egyenesen fel a bagolyh�zig. Egy ugr�ssal kim�sztam a tet�re �s m�r �n sem b�rtam meg�llni. Az �ktelen d�h, a bossz�v�gy ker�tett hatalm�ba. S�rva ord�tottam a Holdnak.

-                     Lorien! �tkozott legy�l mind�r�kre! Megesk�sz�m v�remre �s csal�dom v�r�re, hogy meg�llek! Addig �ld�zlek, m�g meg nem bosszulom Stell�t!

Majd nekem is kicsordultak az els� v�mp�rk�nnyeim �s t�rdreomlottam. �lomba s�rtam magam.

Ma este az �gyamban �bredtem fel. M�r jobban vagyok. �hes vagyok. V�rre �s bossz�ra szomjas.

Elhat�roztam, elmegyek. Majd visszaj�v�k, de m�g nem tudom, mikor.

Elmentem a szob�mba �s neki�lltam �sszepakolni. Nem az �sszes dolgomat, hiszen vissza fogok j�nni. Csak azokat, amikre felt�tlen�l sz�ks�gem van. �gy mindent �gy hagytam, ahogy volt, csak a napl�mat �s a s�rk�nyt �br�zol� ez�stmed�lomat (amit anno m�g Drakula Gr�ft�l kaptam szerelm�nk z�logak�nt) vittem magammal. Ez eml�keztet mindig R�, �s kedves eml�kekkel t�lt el. Levettem a ruh�imat, �s egy szoros b�rnadr�got, b�rtopot, hossz� b�rkab�tot �s ezekhez egy f�msark�-t�sark� lakkb�rcsizm�t vettem fel. Majd a kedvenc �vemet (az egyetlen �vemet) felcsatoltam a cs�p�mre. J� nehezen tudtam felkapcsolni, mert tele van l�ncokkal. Ebben a ruh�ban �gy n�zhettem ki, mint egy motoros rocker. Csak a szegecsek hi�nyoztak. Bementem ezut�n Leagens Professzorhoz, az SVK tan�rhoz, belen�zni az � v�mp�rt�kr�be. Ez egy olyan t�k�r, amiben csak a v�mp�rok l�tszanak. Emberek nem. �s megmutatja az �ppen belen�z� v�mp�r er�nyeit �s gyeng�it. Erre sz�ks�gem volt, mivelhogy tudni akartam, mivel kell elpuszt�tanom Lorient, min kell jav�tanom, �s hogy n�zek ki. Mi�ta nem vagyok ember, nem l�ttam magam k�v�lr�l. Ezt � k�sz�tette mag�nak, mert � is v�mp�r. Pontosabban csak f�lv�mp�r. De t�k�r-t�m�ban egyre megy, hisz’ semelyik sem l�tszik a sima t�k�rben. Oda�rtem az ajtaj�hoz �s bekopogtam. Gondoltam, mivel hajnali kett� van, benn lesz. � ilyenkor alszik. Musz�j neki, mert az �r�it nappal tartja. De tekintettel arra, hogy most ny�r van, biztos �bren van. De a kopog�sra nem �rkezett v�lasz. M�g egyszer bekopogtam, h�tha nem hallotta (amit v�mp�rhall�sa miatt er�sen k�tlek), de ez�ttal sem �rkezett semmin� visszajelz�s az ajt�z�rget�semre. Gondoltam, akkor vad�szni ment. Ez�rt benyitottam. Nem volt z�rva az ajt�! B�r, minek is lett volna, hiszen csak nem akarj�k ellopni a szob�j�ban l�v� �t�tt-kopott kopors�t, a v�mp�rt�kr�t �s a t�bb sz�z �ves asztalt. De amint bel�ptem, l�ttam, hogy a Professzor ott fekszik a kopors�j�ban, vagyis csak f�lig-meddig van ott. A m�sik fele Drakul�val van kapcsolatban. Ez egyfajta telepatikus kommunik�ci� k�zt�k. Erre csak n�h�nyan k�pesek. �s Corsal Leagens k�m volt (nek�nk k�mkedett a hal�lfal�kt�l – � is). Teh�t, gondolom, azt besz�lt�k meg. Nem akartam a Professzort zavarni, ez�rt k�rdez�s n�lk�l int�ztem el, amit akartam. Belen�ztem a t�k�rbe. Megl�ttam magam. Sokat v�ltoztam. Az �vek alatt �szre sem vettem a v�ltoz�st. R�gen v�llig �r�, enyh�n hull�mos barna hajam volt. Most der�kig �r�, g�nd�r fekete hajam van. R�gen k�z�pk�k szemem �s barna szempill�im voltak. Most ez�st�sen f�nyl� a szemem, a hajamhoz hasonl�an s�t�t a szempill�m is, koromfekete kont�rt adva szememnek, mely vill�ml�, t�zes tekintetek k�lcs�n�z tulajdonos�nak. R�gen egy csacsog�, �letvid�m �s bar�ts�got sug�rz� l�ny �llt velem szemben a t�k�rn�l. Most egy hat�rozott, szigor�, szomor� �s – azoknak, akik nem ismernek el�gg�, vagy nem v�mp�rok – gonosz, bossz�ra szomjas teremtm�nyt l�ttam. De ez a teremtm�ny, ha a t�k�r nem is mutatta, �rz� lelket tudott mag��nak. De hagyjuk, hogyan n�zek ki. Ink�bb foglalkozzunk azzal, amit a t�k�r ezut�n mutatott. Magamat gondolkodni, egy �tlett�l felvillanyoz�dva elindulni, harcolni l�ttam. Teh�t ezek az er�ss�geim. �s a gyeng�im? R�gt�n v�laszolt is a t�k�r. L�ttam magam egy csontmarkolat� t�rrel �s egy fokhagymaf�z�rrel a kezemben. T�r �s fokhagyma? Nincs t�r�m. Mellesleg minek nekem fokhagyma? A t�k�r t�bbet nem mutatott. �n meg �rtetlen�l �lltam el�tte. Azt�n Leagens visszaj�tt eme val�j�ba, �s megk�rdezte, mit keresek ott. �n erre csak megk�rdeztem t�le, tudja-e, hogy Stella �tl�pett az elhunytak k�z�? Meg�tk�z�tt rajta. �gy t�nik, nem tudta. Megr�zta a h�r. Elindult az asztala fel�, k�zben levetette s�lyos pal�stj�t �s ledobta a sz�k h�t�ra. Ekkor megl�ttam az �v�ben a csontmarkolat� t�rt. Ezt l�ttam a t�k�rben. �s kivette az �v�b�l �s tokostul az asztalra tette. Majd lehajolt az asztal legals� fi�kj�hoz �s kivett bel�le egy �veg 100%-os alkoholt. Mi, v�mp�rok b�rjuk az italt, �s ez�rt n�lunk csak a j� er�s szeszek j�hetnek sz�ba. Megh�zta az �veget, gyorsan becsukta, hogy ne p�rologjon el bel�le az ital, azt�n fel�m ny�jtotta. Mondtam, nem k�rek. Erre � azt felelte, hogy akkor keres egy olyat, amit biztos k�rni fogok. Ezzel lehajolt �jra a legals� fi�khoz �s elkezdett benne kutatni. �n pedig ott �lltam az asztal m�sik oldal�n, el�ttem pedig ott fek�dt a t�r. N�ztem egy darabig. �tn�ztem az asztal f�l�tt, mit csin�l a Professzor, de nem figyelt. Felemeltem majd kivettem a tokj�b�l a t�lm�retezett k�st. Megcsillant a Hold besz�r�d� f�ny�ben az ez�st penge. Nagyon �les. A Professzor m�g mindig hangosan kutatott. Megn�ztem jobban a markolat�t. Mik�nt forgattam, �szrevettem, hogy egy v�set van az alj�n. Ahogy jobban megn�ztem, tiszt�n l�tszott a felirat: J.C. Nem tudtam, mit jelent, de nem is foglalkoztam vele. Visszatettem a tokj�ba �s becs�sztattam a l�ncos �vembe. �s minden sz� n�lk�l kisiettem a szob�b�l. Vissza az eny�mbe. Pergament �s penn�t fogtam. Neki�lltam levelet �rni.

Severus!

Ne keress. Elmentem. Gondolom, tudod, mi�rt. Ha megtudsz valamit, bagollyal �rd meg. Vissza fogok j�nni. Vigy�zz magadra, �s Mar�ra!

 Ildik�

A pergament kifesz�tve odasz�geztem az asztalomra �s elmentem.

Le a l�pcs�n, �t a nagykapun, ki a Roxfort ter�let�r�l. Visszan�ztem a hatalmas kapura, a magas tornyokra, majd fel az �gre. Telihold volt. A t�volban farkas�v�lt�st lehetett hallani. Stell�ra gondoltam, majd d�lnek vettem az ir�nyt – a hang ir�ny�ba. De meggondoltam magam. Nem arra kellene mennem, mert arra legfeljebb farkast tal�lhatok, �s �n Lorient akarom, nem egy farkasembert. Elgondolkodtam, mit kellene tennem, hova k�ne mennem el�sz�r. Megvan: megvizsg�lom Stella megt�mad�s�nak k�r�lm�nyeit. Akkor Mistchesterbe kell mennem. Sz�rnyat bontottam �s m�ris �szak fel� rep�ltem.

J�lius 22.

Meg�rkeztem Mistchesterbe. Megn�ztem a hotelt, ahol Stella lakott. Karomnyomok voltak az ablakp�rk�nyon �s v�rfarkas szag volt a szob�ban. V�rfarkas? Teh�t �k is seg�tettek meg�lni Stell�t. A farkasemberek sz�vetkeztek Loriennel, �gy a hal�lfal�kkal, �gy Voldemorttal! A holtteste m�r nem volt ott. A hullah�zba vitt�k. Odamentem. F�jt �gy l�tnom, egy�ltal�n l�tnom �t. De a feladatomnak szenteltem magam. Stella nyak�n m�ly, karmolt sebek �ktelenkedtek. Elv�gt�k a tork�t. Var�zslat nyoma nem volt rajta. Teh�t egy v�rfarkas tette. Lorien csak ott volt. Ezut�n visszamentem a hotelba. Az ott l�v� farkasb�z csak az �n orromat csapta meg, hiszen a nyomoz�k emberek voltak, �k nem �rezhett�k. K�vettem a szagokat, mert nyilv�n Lorien is arra ment. D�lr�l j�nnek, d�lre mennek. Akkor �n is oda megyek. Sz�rnyra kaptam, �s m�r rep�ltem is Stella gyilkosai fel�. Hi�nyzik haragos Gr�f uram.

Folytat�s k�vetkezik!

by Jen�k Ildik�