M�mia k�sz�t�s

Az egyiptomiak �gy hitt�k, hogyha a test elpusztul vele pusztul a halott szelleme is.
Ez�rt, hogy a szellemnek otthont biztos�tsanak, igyekeztek meg�rizni a holttestet.
Miut�n a testet megmost�k, �ltal�ban elt�vol�tott�k az agyat �s a bels� szerveket.
 Ezeket speci�lis cser�ped�nyben, tumb�ban t�rolt�k.
A holtteste ezut�n n�triums�k kever�k�b�l �ll� n�tronnal fedt�k be, mely mag�ba sz�vta
 a nedvess�get. �gy sz�r�tott�k kb. 35 napig.
A testet �sszevarrt�k, majd gyant�val bevont�k. V�szoncs�kokkal beburkolt�k, v�g�l
 kopors�ba helyezt�k. A teljes elj�r�s 70 napig tartott.

A m�mia

Az �kori egyiptomiak i. e. 3000 �s i. sz. 200 k�z�tt t�bb milli� emberi �s �llati testet
�riztek meg ilyen m�don piramisokban, f�ld alatti s�rkamr�kban �s gondosan kialak�tott
halotti v�rosokban, az �n. nekropoliszokban. Az egyiptomiak az�rt v�gezt�k ezt az elj�r�st
olyan nagy gonddal �s sok munk�val, mert azt gondolt�k, hogy a halott lelk�nek �p testre
van sz�ks�ge ahhoz, hogy megtehesse a t�lvil�gba vezet� �tj�t. Emellett m�g abban is hittek,
hogy bizonyos fontos vall�si szertart�sok alkalm�val a halott szelleme, a k�, �jra bel�phet
a m�mi�ja�ba, �s kapcsolatba l�phet az �l�kkel.
B�r az egyiptomiak az i.sz. I sz�zad k�r�l felhagytak a mumifik�l�s gyakorlat�val, a m�mi�k
soha nem t�ntek el a n�p k�pzelet�b�l. A k�z�pkor folyam�n az �r�lt m�miapor sok gy�gyszer
�s m�gikus b�jital k�zkedvelt alkot�r�sze volt. Miut�n 1798-ban Nap�leon elfoglalta
Egyiptomot, a m�mi�k keresett t�rt�nelmi kuri�zumm� �s gy�jtem�nyi darabb� v�ltak. Egy
Giovanni Belzoni nev� it�liai szerencsevad�sz kisebb vagyont gy�jt�tt �ssze egyiptomi s�rok
kirabl�s�val �s az �sszegy�jt�tt m�mi�k eur�pai bemutat�s�val. Az 1830-as �vekben Thomas
Pettigrew, Belzoni bar�tja jegyeket kezdett �rulni olyan bemutat�kra, ahol m�mi�kat
vetk�ztettek, s ezek az el�ad�sok olyan n�pszer�ek voltak, hogy -legal�bbis egy alkalommal-
m�g a canterbury �rsek sem tudott bejutni, hogy megn�zze. A XIX. sz�zad v�g�re csaknem
minden brit aukci�s h�zban lehetett autentikus egyiptomi m�mi�t v�s�rolni, �s sok finom angol
�r tartott egy-k�t m�mi�t padl�sa rejtek�ben csak �gy.
Nem kellett hozz� hossz� id�, hogy e groteszk hobi l�tt�n beinduljon a reg�ny�r�k fant�zi�ja,
�s piacra ker�ljenek az �letrre kelt m�mi�kr�l sz�l� t�rt�netek. Edgar Allan Poe 1845-ben
�rt, P�r sz� egy m�mi�val c�m� humoros t�rt�net�ben egy csoport Egyiptom-im�d� �riember
besurran egy m�zeumba k�s� �jszaka, �s elektrosokkal �letre kelt egy m�mi�t. �ket magukat is
megr�zk�dtat�s �ri, amikor felfedezik, hogy fel�lesztett bar�tjuk nem primit�v, tanulatlan
sz�rnyeteg, ahogyan azt v�rt�k, hanem kifinomult, h�romezer �ves arisztokrata, aki t�bbet
tud a csillag�szatr�l, a technik�r�l �s a tudom�nyokr�l, mint a Vict�ria-korabeli eminens
�riemberek, akik fel�lesztett�k. Az egyetlen technikai tal�lm�ny, ami val�ban leny�g�zi
egy apr�, menta�z� sz�jfriss�t� drazs�, amelyhez hasonl�t m�g sohase l�tott.
A legnagyobb hat�s� m�miat�rt�net, amelyet valaha is angol nyelven �rtak, az val�sz�n�leg
Sir Arthur Conan Doyle 1892-ben sz�letett Lot Number 249 c�m� elbesz�l�se. Ebben az
eml�kezetes t�rt�netben az�rt keltenek �letre egy �kori egyiptomit, hogy gyilkoss�got
k�vessen el. Conan Doyle ijeszt�, kisz�radt l�nyk�nt mutatja be a m�mi�t, aki titokban,
l�ngol� szemmel �s kiny�jtott, ragad�s karral kapja el �ldozat�t. Ez a le�r�s el�g er�snek
bizonyult ahhoz, hogy ezernyi ut�nz�t inspir�ljon, �s megszil�rd�dtsa a m�mia mint sz�rnyeteg
k�p�t.
Ma m�r szinte annyi film, k�nyv �s novella sz�l a m�mi�r�l, mint ah�ny m�mia volt hajdan�n.

�rta: Any Snape